adventico numero due

kedves naplóm,
tegnap goslarban voltam, ahogy mondják, az egyik legszebb karácsonyi vásárhelyen németországban - ami nem kismiska kijelentés, tekintettel hogy van itt azért olyasmi is, mint a nürnbergi, vagy a kasseli mesevilág, meg persze a szívemhez és helyileg is nagyon közeli göttingeni, ugyebár.


ennek ellenére azt kell hogy mondjam, kábé meg lettem gyözve. a virsli nem volt finom, viszont tök érdekes sütiket adtak, hógolyóformájú és -méretü, bár utóbbinál egy komoly felnött hógolyóra tessék gondolni. szaggatott aprósütemény-tésztából van összegörgetve, AZTÁN megsütve, elég vad a kinézete, mondhatni agyas - viszont nagyon finom töltelékkel (esetünkben: vaniliás, természetesen) illetve borítással (megintcsak esetemben: cukros-fahéjas) kapható. méretileg is kétpofára ettem.


egyik legföbb nevezetessége az amúgy a belváros több pontjából összefüggéstelen összefüggéssel összerakott karácsonyi vásárnak a fötér közelében található fenyöerdö, igazi, magasra nött fenyökkel, amik alatt embermagasságban járni lehet. olyan kis téli dzsungel, nah, és belül tele van aggatva fényekkel, a köbö negyedfocipályányi területen ráadásként kellemes forraltbor-légkör uralkodik, a fenyöerdö mélyében-végében egy kis bodegával, ahol a folyékony kedvcsinálót mérik. a hangulat nagyon romantikus volt, mellékelek egy ennek és illumináltságomnak megfelelöen giccses képet a belsejéböl is.


az idö túl hamar ment el sajnos, viszont sikerült még elcsípnem egy képet a városház kvázitetejéröl, a körbefutó csinos, tipikusan német házikók gyönyörü megvilágításából imhol egy kollázs.


nah, ennyi, kedves naplóm ;)

túdomtúdom, ez most egy ilyen békés, édicuki kislányos bejegyzés volt, túdom...
biztos a kellemes, ádventi hangulatom az oka, hogyegyemaszívem.

nyelvköszörülés majd jövö héten, i promise...
:)