lábadozva

elöre szólok, ez egy csúnyánbeszélö, delegalább multimédiás poszt lesz :)

kezdetnek itt egy animáció rögtön az elején arról, milyen gyakorlattal igyekszem elösegíteni, hogy hétföre tudjak megint járni:


mint jeleztem vala a fenti futószövegben, ugyanis tegnap sikeresen ráugrottam arra, amire enyhén korosodó, böszen túlsú általában emberkék ne nagyon ugráljanak... a lábamra. annak van egy olyan micsodája, nah, vádli, és az vádlóan jegyezte meg kis csattanó hanggal, hogy neki nem esett annyira jól az ugrabugra, mint gazdijának.

azóta, lásd fent, izomlazító gyakorlatok ezerrel, takonyszerü krémek, amiket még anyáméktól kaptam és inkább nem szeretném tudni, miféle állat miféle váladékából teremnek, de állítólag pont tökjók erre, ugyebár... és amikor azon van az ember, hogy egy hét múlva otthon legyen, mindent beszed, még akkor is, ha nem finom.
(amiröl jut eszembe, lehet hogy ezeket a krémeket nem is enni kéne? rögtön feltünt az íze, merthogy natúr póniló-kivonat, az oké, nade baszics attól még valami édesítöszert legalább belenyomhattak volna... hmmm... namajd éjjel kipróbálom a lábamra is.)

minekután ílymód kellemesen eltöltöttem a napot a gép elött, valamint az ágyban, párnák közt belezúgva szerelmesen egy új könyvbe, várom a holnapot, mennyire engedi a fenti gyakorlatokat gyorsabban csinálni, vagy sehogyseinkább.
vicces ez, nem?
hogy vagy a nagyon gyors, vagy a sehogyse a passzentos. na jó, ezen most nem agyalok tovább, a csend is jó valamire, ugyebár :)

aztán még multimédia, lássukcsak. nekiálltam például csomó letöltést bepótolni, merthogy megint fent van a demonoid-szerver, ami töktöktökjó, gyuszi szólj ha kell meghívó!!!

hogymicsoda?

hogy ez micsoda?

ill-le-gáhá-lihis?

emberek, mondtam én, hogy olyat töltök le, amit nem szabad? csomó együttes teszi fel ingyen és bérmentve a dolgait, vagy akár a koncertjeiket is. vagy ott vannak a shareware-gyüjtemények, adott esetben a public domain dolgok - én esküszöm csak olyanokra hajtok, nah.
de akkor rendben, beszélhetünk róla, felölem...

dolgoztam két évet az iparban (nem, nem abban... cöcöcö...)
és tudom, mennyi pénz jut egy cd-böl el az elöadóig - kb 2-3 %.
a többi megy a kereskedelembe és fehér porként a zenekiadók fönökeinek orrába - ezt most komolyan mondom!
az van, hogy egyszerüen túl kokósak voltak a kilencvenesekben felfogni az internetben rejlö lehetöségeket... és azóta is a hanghordozóba kapaszkodnak mint termék, ahelyett hogy a hangot terjesztenék mindennemü olcsó módon, jól leszedve persze arról is a sápot.
különben is: vegyél 600 gigabytos négymagos izombrutál számítógépet, meg merevlemezes lcd tv-t, meg 120 gigabytos mp3, mp4, meg mpnagyonsok lejátszót, meg dvd felvevöt, meg mp3-as autósrádiót, meg gigás wifi access pointot, meg merevlemezes dvd lejátszót, hordozható macbook, meg macfaszom külsö merevlemezt, 8 megás dsl hozzáférést, színes-szagos, okos sok giga memorystickes telefont...

csak egyet nem értek.

mire használhatom mindezeket legálisan, kezicsókolom?
semmire.

legálisan semmire.

tetszik, mikor a sony egyik arca sír, hogy lopják a filmjeiket, lemezeiket, másik szeme meg röhög, mert adogatja el a 100darabos írható dvd-ket, nyílván marinéni receptgyüjteménye mentödik rájuk világszerte...

lehet démonizálni a fogyasztót, de basszus a mai világban, ahol az internet adja a lehetöséget, ebböl ördögöt csinálni ahelyett, hogy ezt a lehetöséget meglovagolná az adott ipar, nemcsak, ahogy mondani szokták, bün, de óriási hiba is.

imhol egy egyszerü példa, a tartalom fontosságáról és a szolgáltató függetlenségéröl:

a klipp az egyik kedvencem, hidegrázós, amúgy.
nos, a zene jó, élvezhetö minöség volt, az audiovizuális összjáték megkapó, tetszett? igen/nem, mindegy, itt volt, ingyen volt. ha érdekel, úgyis megkeresed a többit, meg akarod majd venni, fogyasztani a product placementként belerakott szarokat, ésatöbbiésatöbbi.

most képzeld el, minden nézésért, nézömtöl, elkérnék ezért kétszáz forintot, ja meg a pluszáfát.

hová küldenél Te, kedves olvasóm, lólengeni?

úgyvan.

a halál faszára.

és joggal, jelzem :)

[bár azért kis türelmet kértem volna.
jelenleg épp nem tudnék lólengeni.]

---


kezdünk beleszokni persze ebbe a világba, lent valahol volt egy poszt, hogy mi lesz az ehhez már zsigerileg szokott generációkkal, a minap mondta ildikó, semmi különös, kapcsolatképtelen kis faszok nevelödnek, és lesznek majd még kapcsolatképtelenebb kiskisfasz gyermekeik.

ennyire gondolom azért nem rossz a helyzet még, hiszen [irony-mode on] csomó fiatalból lehet egyetemista, abból meg milliárdos, és boldogság vár az egész világon a fenenagy szabadságában mindenkire...[irony-mode off] izé... ha tud vele mit kezdeni, persze.

namost ehhez kéne a fantázia - emlékeztek a gyémántcsiszoló álmára?
(úgylátszik, ezen a héten minden mindennel összefügg. lesz még utalás a múltkori statisztikára is, nyugi...)

ajánlom mindenkinek, beszélgessen már el pár sort száz darab 17-20 éves formájú gyerekkel. mik a vágyai, meddig terjed a fantáziája, hogyan és miböl képzeli el a jövöjét... nekem szerencsére megadatik, évente kábé 50-70-el eléggé intenzíven összekerülök.

hogy képileg - maradva a beígérteknél - jelezzem a különbséget:

énkéremszépen ilyeneken nöttem fel:



a mai hasonkorú srácok pedig ilyeneken:




és csodálkozunk, hogy mivé lesz a világ??? ;)

kapcsolódva a fenti részhez, ugyebár felmegy a tinisrác, oké, -lány is akár, mondjuk valamelyik magyar torrentszájtra, és persze ott a két análszex közt letöltheti akár a, várjunk csak, mivolt a múltkor, jajigen, "pudingos sütemények" c. épületes müvet... tévedés ne essék, nem az análszex a gond, mármintmost... jaj, ebbe ne merüljünk bele, SEHOGYSEM, hülye vagyok hogy leírtam. tehát. nemis a pudingos süteményekkel van gond, tudnak azok finomak lenni, a kérdés inkább az, hogy mekkora eséllyel tölti le a srác az egyiket, és mekkorával a másikat. a lányokat most nem nézem, bár meglehet, ott is meglepödnék... a fent említett, internet adta elöny a tartalomszolgáltatásban egyúttal kicsit nehézzé is teszi a célzott terjesztést. míg - egyszerü hasonlattal élve - volt némi befolyása egy lemezkiadó cégnek arra, hogy minden hibája ellenére legalábbis szart ne engedjen a piacra, ha más nem, anyagi ("piaci", hah) megfontolásból, addig ez az internet és mindennek a jelenidejü, szinte korlátlan dimenziójú elérhetösége mentén, mint amolyan rendezö elv, sérülni látszik.

és egyre inkább kezdem úgy érezni, hogy nem biztos hogy jó a teljesen szabadjára engedett önkiszolgálás, ha értitek mit akarok mondani. túl egyszerüen lépünk át egyik termékböl a másikba, és a fenti két illusztráció között nemis biztos hogy olyan sok az a húsz-harminc év ami fekszik, piszok gyorsan futunk mostanság, nemtom feltünt-e nektek.

az a generáció, amelyik megszokja, hogy mindenböl van másik, van nagyobb, van élvezhetöbb, "letölthetöbb" holnap úgyis... az az aktuális dolgainak megörzésében, preventív ápolásában sem fog elöl járni. voilà, az eldobható, instant társadalom, ahol mindenki amíg pofára nem esik kényekedve szerint él. és ha pofára esik, nincsenek eszközei a reflexióra, feláll, és megy tovább botorul ugyanúgy, ugyanarra. max jól elvezetgetik, félre is akár, például kukát gyújtogatni vagy testre ragszalagozott bombát robbantgatni.

(a saját magánéleti apropókra mutogatni most túl olcsó trükk lenne, elég annyi tán, hogy a múltkor velem szemben alkalmazott "megoldáskészlet" mint ezennel kinevezett márciusi "hónapszavam", nem épp meggyözö minöséget és mélységet mutatott, és igenis gondolom, hogy a személyes dolgokon túl ebben nemkevés generációs ellentét is feszült. mondhatni, ott kéznél volt egy gyorsan letölthetö másik szexfilm karnyújtásnyira, és használva is lett. [amivel végtére is én jártam jól lelkileg, ad absurdum, de ez más kérdés :)]
és egyáltalán nem biztos, hogy más lett volna az eszköztár akár úgy is, ha fontosabb lett volna az idötállóság. ha nincs meg, belül, akkor nincs meg. ennyi.
tudom, hogy majd lesz, akiben meglesz.
depersze fiatalgenerációs is nyugodtan próbálhat meggyözni elméletem helytelenségéröl, gyeregyerecsak, nemharapabácsi...! :P)


hová akartam kilyukadni?
jajigen.
csúnyán egyszerüsítek, tudom. nem mindenki ilyen, söt, akár nemis a többség, és csal a saját statisztikám... s ráadásul mégcsak az sem biztos, hogy ebböl bármi következtetést lehetne, szabadna levonni. lehet, hogy ez nemis (d)evolúció, csupán az emberiség egy röpke tréfája, mint a franciáknál az a 150 év amikor mosakodás helyett parfümözték magukat, azt is kinöttük különösebb lelkisérülés nélkül. (igaz, elnézve, hogy ök diktálnak a mai napig divatot és illatvilágokat... háááát, izé... ohlálá...)

vannak napok, amikor nézem öket, mármint a kölköket, mondjuk tanítás közben, és megszakad értük a szívem, még akkor is, ha tudom, hogy negatív értelemben véve kontraszelektált csoportjaim vannak, szerencsétlenek eleve azért kerültek oda elém (tudom, ez most valójában rám vett rossz fényt, lol), mert nem bírták a világ kihívásait, de ha belegondolok, hogy még mielött nekiindulnának már nincs semmi esélyük ezen a sárgolyón, merthogy rohadtul nincs ennyi képzetlen vagy aligképezhetö, drága munkaerönek megfizethetö tennivaló, és hogy életük végéig nem jut már más nekik, csak az análszex meg a pudingos sütemény, ráadásul mindkettö csak virtuálisan, akkor van egy olyan érzésem, hogy nemis biztos, hogy a múltkori 10-14 éves kontrollcsoport hülyeséget mondott, amikor azt kérte az ideális pasijától, hogy legalább jól tudjon nyalni.

meglehet, csupán szavakba öntötték valódi, megmaradt, internetröl összeollózott vágyaikat.


-


nah, most hogy jól körbecsaptam a lecsót majdmindenre ami a héten eszemben volt, szeretnék még kitérni egy eseményre, egy remineszcensre (mondják ezt így? mindegy, majd korrigáljátok) ami immár hetek óta nem hagy nyugodni.

gondoltam, mostmár megkérdezem:





alásszolgája,
valamint jóéccakát :)