tisztítókúrás

fáj a fejem. tisztítókúrába kezdtem, a lehetö legoptimálisabb idöpontban, mikor szorongatnak a fordítási határidök, amúgy is keveset alszom, és a ködösítö idöjárás (itt kint csak az idöjárás ködösít...) megadja a fronthatás orvosom és gyógyszerészem által ilyenkor ajánlott, napi 24 órában maximalizált agyhasítását.

mikor érkezésem másnapján kinyitottam a hütöt, örömmel konstatáltam, hogy bár szekunder feladatát - kint hátul a fal fütését - ideális hatásfokkal végzi továbbra is, primer funkcióinak immár nem nagyon, ejtsd semennyire se tesz eleget, azaz a belsö tér hütését nem vállalja többé.

konkrétan huszonkét fok volt benn, esküszöm melegebb, mint a hálószobám.
(sok szempontból.)

a hütö garanciája körülbelül nyolc évvel azelött járt le, hogy tizenhat évvel ezelött ajándékba kaptuk - ergó azon, a felfedezést követö éjjeli álmom, miszerint megoldásképp csak kihúzom a faltól és egy csövecskébe vizet töltök, nem applikálható, és mint idea csakis a minden bizonnyal folyamatosan szivárgó mérgezö hatású freongáz számlájára írható... come to think of it, mint esetleg a fejfájásaim is?

a vicc az, hogy a mélyhütö része viszont továbbra is zseniálisan hideg, például egyrészt komoly gleccsertócsa keletkezik lábánál, ha egy éjszakára nyitva hagyom az ökoszisztémát lezárni hivatott alsó ajtót, másrészt olyankor belül karvastagságnyi alaszka-jég rétegzödik, minden deltás föcím-sarkkutató megirigyelhetné. a kérdés ezekután csupán az, mit kezdjek a mélyfagyasztott szarokkal, hogy komplett kikapcsolhassam az egészet, és utána (valamint kis tisztítás, belerúgás, egynémely indián esötánc és kéthárom, isteneket elvörösítö ima mormolását követöen) remegve kapcsoljam be újfent, mondván hátha megkönyörül rajtam és nem szükséges a maradék itteni pár hétre hütöt szereznem.

igen, tudom, megoldást jelenthetne ilyen idökben az ablakpárkány - sajna földszinten lakom, a helybéli macskák tuti felzabálnák a tegnapi pörköltömet, azért van annyira jó mint egy bolgár feliratú whiskas, a hütötáska pedig azért nem jó ötlet, mert már így sincs hely a lakásban hogy sétáljak, akkor hova tegyek hütötáskát? és különben is - nem igazán látom az okcidens csúcstechnológia szellemét abban, hogy mélyhütömet azon célból tartsam fenn, hogy az ott lehütött aksikat tegyem hütöládába, a tényleges hütöszekrényt kiváltva ezzel.

valahogy olyan lenne ez, mintha ottról kocsival mennék a legtávolabbi p+r parkolóba, hogy onnan bkv-val hazajöjjek.

nah, csak hogy jelezzem, mikkel kell itt nekem megküzdenem minden áldatlan nap.

azóta a teámba tartós tejet csepegtetek (emlékezzünk: tisztítókúra), a mustárt levegöztetem (a mustárgáz kevésbé gyilkos talán, mint a freon), az egyre virgoncabb gombákat és penészfoltokat idönkét bepermetezem hipóval, és igyekszem ignorálni az éjjelente kihallatszó gyanús hangokat és fényeket.
ha pedig minden jól megy, jövö héten leengedem a fagyasztót, és meglátjuk, mihez viszem hütöszerelés szintjén.

---

további örömforrás, hogy immár negyedik napja nincs otthon internetem és telefonom, igaz, ezt tényleg kizárólag saját számlámra írhatom, mivel botor módon azt hittem, amikor az itt-nem-létem mentén spórolást szándító tarifacsomagváltásnál megígérte a telefonközpont kedves nöi hangja, hogy "gyakorlatilag szünetmentes" lesz az átállás, akkor elfelejtette közölni, hogy t-coméknál a "német vs. valóság" szótárban a "gyakorlatilag szünetmentes" megfelelöje a "kábé egy, uszkve kettö, maximum három hét".
mindezt persze csak a megrendelés visszavonhatatlansági idöpontján túl, és harmadik telefonra sikerült konkretizálnom.

másrészt viszont talán jobb is, hogy nincs net, legalább nem vonja el a figyelmem a munkától semmi.

khmmm.

rájöttem amúgy, hogy a depresszió egy igen kemény és szelektív formájával viaskodom, a hosszabb analízisra képes lennék, de megkíméllek benneteket ettöl. az élet zajlik, ez a lényeg, és remélem mihamarabb kiheverem a fentieket is.

ha most légyszi küldene valaki egy marék lóvét, kevéske kindercsokit és egy szeretetteljes sms-t, már jól is lennék... :)