után vagyunk. valahogy annyi minden fontosabb most mint a blog; elnézést azoktól, akik idönként még ide-idetévednek. inkább nem ígérek semmit, mert mi van, ha (már megint) nem tudom majd megtartani? akik közel állnak tudják, mik járnak körbe kísértetként, mint annó európát, akik meg nem, azok higgyék el, hogy jobb így, hogy nem tudják.
erömtöl tellöen próbálok majd találni újra hangot magamnak ide. arcot. történeteket nektek, amik, mint olyrégen, túlmutatnak azon, hogy mittudomén épp ma lettem 14244 napos.
holnap lesz a születésnapom. nem azért írom, hogy bárki... pontpontpont.
tizennégyezerkétszáznegyvenöt.
úgy uszkve negyvenöt minden lélegzetvételt megért.
az okosak majd kiszámolják, ez most jó arány-e.
egy biztos: mindegyik nap fontos volt. mert a következöhöz vezetett.
nem tudom még, mi vár rám.
de úton van felém.
we do it in swingtime.
ladies and gentlemen:
black.
