"Ha elmúlik a rossz,
és megérzed,
hogy az átéltekből mennyit tanultál,
akkor bátrabb meg szelídebb meg okosabb
meg merészebb meg türelmesebb leszel,
ez így mind együtt, meg még ki tudja."
és megérzed,
hogy az átéltekből mennyit tanultál,
akkor bátrabb meg szelídebb meg okosabb
meg merészebb meg türelmesebb leszel,
ez így mind együtt, meg még ki tudja."
mondtam már, hogy szeretem krisztát?
azt igen, hogy "egyre fontosabbá váló igazodási pontom", erre emlékszem.
és most utána is néztem, és hát tök vicces, életironikus... mert ahol ezt mondtam, ott utólag, szinte kérésre, némakérésre, karácsonykor úgy döntöttem, érvényét vesztette, amit akkor, jóval akkorabban, gondoltaméreztemírtam, és ki is húztam... és meg is feledkeztem róla.
most meg azt látom, hogy
pedig.
hogy pedig elejétöl ott volt bennem, minden, ami lett.
s leginkább valóban bennem, önbeteljesítö jóslatként.
(nyugi, én magam sem értem sokszor magam.
pár poszt itt valószínüleg erröl is szólt már amúgy.)
ha kellöen sokáig gondolkodom, úgyis megtalálom az emberiség összes kétes tulajdonságát magamban - ezt is írtam már.
az egyetlen vígaszom, hogy vannak kriszták, akik hisznek bennem.
abban, hogy képes vagyok tanulni, fejlödni, még ilyen vén fejjel is.
ha ö elhiszi,
pont én hagynám cserben,
öt,
a következö, a valódi Öt,
meg magam?
hátnem!!!
---
kellemes hétvégét, mindenkinek.
2 megjegyzés:
Vagy Áfi. TCG. Vagy minek is hívom itt magam... Csaba, na.
Jól van, Gringo. Megy ez. Menni fog. "Ott volt elejétől fogva bennem..." Meg persze nem csak benned. Bennetek. Tudod... számtalan kiszámítható, de leginkább kiszámíthatatlan részlet eredője. Ajelenben sose változtathatsz a dolgokon, mert a jelen egy eredő, amelynek az összes eleme, amiből összeáll, a múltban van, már megtörtént, már megváltoztathatatlan.
Te meg dühöngtél, amikor ezt mondtam-mondogatom (én meg megértem, sőt, érzem, és veled dühöngök, nagyonis (függetlenül attól, hogy szép ez törvény, nekem tetszik, mint egy logikai függvény, olyan tiszta; mint a galaxisok téridőmozgása), de ez most mellékszál, nem érdekes). Szóval dühöngtél, hogy miért van ez így, de főleg, hogy ha így van, akkor mi a biztosíték, hogy máskor nem így lesz. Hogy máskor majd sikerül, hogy lesz szerelem, boldogság, meg minden, és nem követed-követjük el ugyanazokat a hibákat.
Mondtam, hogy semmi. Nincs biztosíték.
Te meg, hogy ebbe nem vagy hajlandó beletörődni.
Mondtam, hogy a törvény ezt pont leszarja.
De nem tudom, azt mondtam-e, ami szoros következménye mindennek: hogy egy jövöbeli pillanatban, ami akkor lesz majd jelen, s mint ilyen, eredője minden korábbi történetünknek, az értelemszerűen tartalmazza, integráns összetevőként, azt a jelen pillanatot is, amiről most beszéltünk. Anak összes tapasztalatával együtt. (K nem beszél hülyeséget. Nem szokott :)
Szóval ahogy a jelenben (hát most már elmúlt jelenben) benne volt a decemberi múlt (is), úgy lesz benne ez a jelen minden majdan elkövetkező jelenben, amíg csak élünk. Az összes "hibájával", tapasztalatával, félreértésével (és igen: a tapasztalatok félreértésével is, ez is benne van) együtt.
Nincs biztosíték, hogy nem ismétlődnek meg a... hát nevezzük hibáknak. De hogy ugyanúgy ismétlődnének a dolgok, az nagyon nem valószínű, éppen azért, mert az eredőben akkor már ez is benne lesz, meg amit közben erről filóztunk, meg még sokminden.
De hogy milyen lesz... azt nem tudom. Nem tudja senki.
Én a magam részéről éppen ezt tartom határtalanul izgalmasnak. Hogy soha nem tudhatod, milyen lesz a holnap.
Soha nem tudhatod.
Nnnna, okos voltam? :) (vö: Tigris kinéz a terítőből, amivel megküzdött: én győztem?)
Szép napot és jó hétvégét, Gringo.
Meg mindenkinek.
azóta picit más események voltak, de majd egyszer szóban, csillapodva :)
neked, nektek is szép hétvégét.
most végre nyugalom van bennem, meg béke.
értek, jobban értek sok mindent.
és vicces, de így már könnyebb.
könnyebb nem szeretni valakit már.
nem törödni már, hogy mi van vele.
ennyi volt, függöny hát.
remélem, nincs vége, csak szünet :)
és köszönöm Nektek!
életet mentettetek, ott, akkor, a többiekkel.
Megjegyzés küldése