szauna

föképp most arról.

sötétséget hozott a tegnapi nap, de azóta kiderült. mert például egy iszonyatosan zseniális húzással (bocs, de senki se dícsért eddig meg érte...) meg lett javítva a számítógép, s most megint jóéjttel búcsúzhatom töle, ami nekem is nyugodalmasabb álmot jelent amúgy.

---

a szaunázásban az a baj, hogy utána jéghidegen kell zuhanyozni.
a szaunázásban az a jó, hogy utána jéghidegen kell zuhanyozni.
by the way.

mindegy, mert lényeg, hogy közben menjen a zene.
erröl (itt) még nem értekeztem, de ez valahogy amúgy is borzalmasnagyonnagyon fontos. illetve, csak amennyire a levegövétel.
ha nem futnak folyamatosan számok az életemben, magam éneklek, és akkor meg a szomszédok. bár a vélemények megoszlanak, hogy jó-e a hangom, szerintem például igen.

holger barátom gazdag, van szép felesége, két aranyos gyereke, soksokpénze, audija, jó munkája.
fene se érti, miért tart, talán én vagyok neki a szociális projektje. mint a cuclista szabadszombat, az önkéntes társadalmi munkával. holger szabadszombatja vagyok. önkéntesen elvisz néha buliba, ahol rendszeresen felajánl (javára írandó: egynehány sör elfogyasztásán böven túl) néhány ötven feletti hölgyet mint potenciális vágytárgyat (mámint nekem, nem saját magának), vagy havonta egyszer elhív magához szaunázni és vacsorázni. ma szerencsére az utóbbi szórakozásoknak néztem elébe, ígyhát a szaunához jóelöre cd-t gyártottam (szigorúan legálisan birtokolt anyagokból, természetesen!) és elmentem hozzájuk élvezkedni.

igenám.

de mivan, ha holgerbarát hirtelen rájött a fenenagy hideg nyárba, hogy hohóácsi, milenne, ha ötvöznénk a két roberto-apropót?
és mirnixdirnix meghívott szaunázni egy ötvenes (najó, lehet hogy csak harmincnyolc) hölgyeményt.

az események kapcsán rá kellett jönnöm, kérem szépen, hogy én igencsak prüd vagyok.
a szauna önmagában is macerás... elnézést, de én ilyenkor, ismeretlenek esetében, akik szeretnének ismerkedni, nem vagyok a koedukáltság híve. amúgy is a nök elönyben vannak velünk férfiakkal szemben...
hisz - kezet a szívre... - mégis milyen egy férfi test?! szörnyü! itt lóg, ott lóg... tele van szörrel, és sokszor még lila is, ha az alkohol vagy a politikai helyzet jótékony hatására (a kettö eléggé hasonló állapotot és bunkókat feltételez) verekedés esete forgott fenn...

anyway, a lényeg, hogy ezt egymás közt, mondjuk a budin, még valahogy elviseljük, bár igyekszünk sose odanézni, a másik a szomszédos pisszoárnál pontosan mit és mivel és hogyan csinál... szerintem roppant neurotikus álmokat generálnánk ezzel magunknak...

ezzel szemben egy nöi test... nos, ezt most inkább nem részletezném, bár volt életemnek egy olyan karrierszakasza, melyben ez úgymond mindennapi betevöm része volt... decsitt.

ellenben... ezáltal komoly divergenciába kerültek a kitüzött célok. a nöt megismerni, és csupasz fenekem (hát ha csak azt...) mutogatni neki egyszerre... na, ennyire ne nézzenek már finnnek. (ezt hány nnel kell írnom, hogy hülyén nézzen ki?)
házigazdám feleségét félrevontam és jeleztem igényem, hogy továbbra is férfiúi magányban kívánnám eltölteni az izzadás szakaszait. az adott hölggyel ez ráadásul nemcsak a szaunára vonatkozott... a jótét lélek megértett, s rögvest tipikus nöi beszélgetésbe bonyolította riadalmam alanyát, mely beszélgetésröl tudtam, hogy csak két órán túl szolgáltat verbális oldalágat a feltünés nélküli, nembunkó megszakításhoz (azt hiszem, a cipövásárlásról volt szó), így hát megnyugodva vonulhattam melegedni.

fellelkesülvén megmenekülésemen, valamint mivel házigazdám sem tartott velem, magam öntöttem fel vízzel a forró követ. eközben egy furcsa fizikai fenoménra lettem figyelmes:
a forró göz forró!
ezzel szinte azonos idöben magamtól rájöttem egy szaunás örökigazságra: SOSE magadtól elfelé öntsed ki a kövekre a löttyöt, mert különben belekerülsz a nagykönyvbe... - az epilálás négyzetméter per másodperc guiness-rekordjával. adott esetben ráadásul nem is nöként, ami azért ciki.

a szaunázásnák sok komolyan vehetö jó hatása ismeretes. én azt szeretem, amikor ráveszem magam a jéghideg zuhanyra, s utána lefekszem a nyugágyra, negyedórára becsukom a szemem,
s azt álmodom, köröttem béke leng láthatatlanul.

ezt az egészet aztán, beleértve a leforrázást, még kétszer el lehet játszani, utána kész az ember, nagyon sok szempontból.

---

az est maradék részét jótékony homály fedi, mert gyorsan elkezdtem bort inni, hogy ne kelljen beszélgetni. tudom, tudom, antiszociális vagyok, ráadásul szegény néni.

viszont hoztam képeket a szaunázásról, gyerekek tessék idefigyelni és tanulni a bácsitól:

nah, ilyen a böröm szauna elött:

ilyen a böröm szauna után...:

ez pedig megint a böröm, a hideg zuhany után:

úristen, NEM!!! miezitt??? összeesküvés? nem tudom eltüntetni az utolsó képet, ez nem aaaaz...


visszatérve és a blödlit abbahagyva (úgy látszik, száll el a bor a vérböl) :

ez a hideg - meleg dolog a zuhany alatt... na, arra gondoltam akkor, hogy nincs csaknagyonjó + csaknagyonrossz állapot, hanem inkább ilyen fura ingamozgás közöttük. és tulajdonképpen az élet épp arról szól, hogy ezt a mozgást megtegyük, és érezzük általa, hogy élünk...

amikor a zuhanyrózsából az elsö jéghideg cseppek telibe találják, apró tüként, a tüzforró tested, és felszisszensz, mert szinte fáj, s ijesztö is egyben, meg nagyon hideg, de furamód még megmarad forrónak is, söt mintha fokozódna a forróság... aztán hülsz le... aztán az egész késöbb megy visszafelé is...
na, ekkor vagy életben.

és szar... de jó is...
és szerintem ez így van rendjén.



ha rossz volt, van... és mennél ugrani le vagy kötéllel fel...
gondolj erre.
a szép felé, és a szép felöl... utak vannak.

mutatják, életben vagy. s mindegy, melyik irányban haladsz épp.
úgyis visszajössz, egy idö után.



bocsánat,
persze ez csak egy szaunázás volt.
eltévedtem.

---

u.i.
holgert pedig megkértem, többet ne kerítöhösködjék.
intézem én magamnak.