kicsiblog, február

hétfő, február 4

az, ami az "elötte" meg az "utána" között van, leginkább az idö szócskával írható le.

kedd, február 5

ha nincs elötte, meg utána, nem is érdemes a közte levö idöröl beszélni.

szerda, február 6

ha az elözö két napi gondolatot kicsit továbbfüzzük, akkor az egyszerü, nem változó létezés valójában idötlen.

csütörtök, február 7

még tovább gondolva az olyan létezés, mely változik - ez tulajdonképpen a valamivé válni fogalomkört takarja -, szükséges elöfeltétele az idönek. fordítva ez viszont nem igaz. nah? anybody still with me here? :)

péntek, február 8

olcsó kalandtúra, mondhatni, adventure holiday: szigorúan ahhoz öltözzetek, amit elözö nap az idöjárás-elörejelzés mondott. s máris világossá fog válni, milyenis a változékony idötöl függö lét... :)

vasárnap, február 10

napos, meleg. egy szál kardigánban jöttem át otthonról internetezni, mert most nálam épp az utóbbi leledzik a változás nélküli lét (remélem, azért nem idötlen) állapotában... ejtsd, nincs. az idöjárásról.

kedd, február 12

ha egy meglévö lyukat kilyukasztasz a körülötte lévö anyagból, két lyukad lesz. unalmas beszélgetések során ezt el lehet hinteni. (lyukasórán?)

szerda, február 13

nagyon hosszú, unalmas beszélgetések meghintésére ugyan nem alkalmas az a gondolat, hogy chittagong a karnapuli folyó torkolatánál fekszik, itt még - érezzük - valaminek jönnie kell. de... nyugi, dolgozom rajta :)

szombat, február 16

villámok és fák hasonló elágazások mentén mozognak. folyótorkolatok is, bár más irányba. a minap említett, unalmas, nagyon hosszú beszélgetések mentén ezen el lehet gondolkodni, a meghintésben segítségképp hívva olyasvalakit, aki kiismeri magát bangladesi folyamképzésben... már amennyiben éppen részt vesz az unalmas, hosszú beszélgetésünkben.

hétfő, február 18

találtam egy folyót a himalája déli részén, melyre a lenti kitét nem érvényes. biggyesszetek egy "általában"-t a megfelelö helyre, lécci.

kedd, február 19

újabb kétszáz mailt kaptam arról, hogy egy mail, amit, megjegyzem, amúgy nem is küldtem el soha magamtól, nem érkezett meg, illetve nem fog, és emiatt feltétlen válaszoljak erre/arra a címre... öhm... kinek is? magamnak? (szerintem már megint viagrát akarnak eladni nekem. hiába... valamit tudnak a piszkok.)

szerda, február 20

belegondoltam, hogy ez valószínüleg még mindig jobb, mintha egy nap beállítana hozzám kétszáz vadidegen, hogy - miközben egy müfaszt és kék pirulákat mutogatna esetleg éppen látogatóban lévö mamámnak - jelezze, nem fog tudni eljönni egy partira, amit meg se hirdettem... de cserébe hívjam fel azonnal a mobilján. akkor már inkább a spam.