pasis poszt

szerintem nem volt nagy melle, bár a t-ing finoman leplezte a dombokat.

(és rögtön itt jegyezném meg, hogy nem a mellekre szoktam koncentrálni elsö találkozáskor, az arc meg a kezek, a haj, sokkal jobban érdekelnek. örgeszem, valszeg. (más verzióban: öregszem, vazzeg.))

rám nézett, és eddigi Szigetes álmaim és élményeim egy mondatban negligálta, örökre talán, imígyen szólítva meg:

"nem akarsz megbaszni?"

namost ennek lehetne olyan hangsúlya, ami számonkérö agresszivitásával jelzi, hogy voltak itt már felajánlkozások, amelynek verbális ésvagy nonverbális jeleiböl a megszólított - ez jelen esetben ugye én lennék - nem értett, és fogytán szexuális interakció iránti türelme delikvensünknek.

de nem.
tisztán, kedvesen, csevegö hangnem, mondhatni tartalmi nyersességében hangzott el, megkapó igazolásaképp szinte a szigetfesztiválok egyik városi legendájának, hogyugyanis ott bármikor, röptében a legyet is akár, csak eléggé nyitott szemmel kell közlekedni, és olyan nincs, hogy legalább egyetlen alkalomra a hét (öt, hétplusznulla, ötplusznullaminuszegy) napon ne jöjjön össze valami kis hetyempitty.
miközben én meg, alapvetöen szinglisen járva minden eddigi szigetemen, nemhogy ajánlatba nem futottam, de még csorgatott nyálamon se csúszott el soha arra érdem(leg)es csajszi!

innentöl tehát a fent említett mondat különleges figyelmet érdemelt, és ennek megfelelö érdeklödéssel is néztem szószólójára.

nos, nálam valamivel alacsonyabbnak mondanám, s talán korával megbocsájtólag magyarázhatóan piciny, de nem zavaró pocakocskával rendelkezett, nyugi, édi volt, s önmagában nem rontott az összképen!
arca kellemesen nyugodt, nyomát se láttam rajta alkoholos vagy egyéb tudatmódosító szerek által okozott bódultságnak, rejtélyes módon tehát olybá tünt, mintha beszámíthatóan, letisztult énképpel és felelössége tudatában szólított volna valóban éppen engem meg kezdeményezö gondolatsorával.

nem akarok ehelyütt kitérni arra a nyomásra, ami mázsás súlyként nehezedik régóta nem interakciózott férfiakra (ez persze most képzavar. valójában: mázsás súllyal szorul férfiakba, kitörni igyekezvén, khmm...) , de azért ezügyben tájékozatlan olvasóim kedvéért jelezném, hogy ilyen nyomás létezik, és önnönmagában viszont igenis illuminált állapotban leledzö férfiakra bír olyan mellékhatással lenni, hogy, ahogy mondottam már fentebb, valóban röptében is akár, és valóban a legyet is akár...

nos, én az ajánlattétel pillanatában illuminált állapotban leledztem.

igen, mégegyszer belegondolva, ezt azért most már állítani merem. szeretném elözetes magyarázatként felírni a falra, ha lehetne, jó?

i-l-l-u-m-i-n-á-l-t v-o-l-t-a-m !!!

anyway. vissza a feladóhoz.
ha jól emlékszem, rövid kordnadrágot viselt, kétes tisztaságú (a sziget második... vagy francsetudjamár a sok minusznappal honnan kell számolni... tehát csütörtöki napján járunk!) bugyi villant elö derekánál, és mint már jeleztem, három halovány dombot rejtett a trikó, egy alul középen, fent kettö oldalt, hiszen egy idö után azért már arra tévedt tekintetem, elképzelni segítvén limbuszomnak (a gyengébbek kedvéért: NEM, ez az agyban van!!!) a az ott pöre meztelenségében látható, sötmondhatni, kitapíntható valóságot.

bevallom, a kérdés okozta sokk egy pillanatra megremegtetett.
egyszerre három opció futott át ugyanis az agyamon, nagyon rudimenter, kezdetleges gondolatfolyammal és végeredménnyel:

1) elfutok.
ez evidens, ezt magyaráznom ugye nem kell tovább különösen.
ha odajön hozzám valaki, hogy szeretne egy kis szexet velem, csak úgy, no strings attached, és még fizetnem se kell... nos, akkor ott valami bibi van. gondolom, további kifejtést nem igénylöen.

2) kedvességet fecskendezve (hach... ezek a képek... ;) hangomba megpróbálom a motiváció hátterét, nagyságát és komolyságát felmérni további, maximum kettö és fél kérdés erejéig, és ha az illetö továbbra is hajthatatlan, beletörödve a nap különlegességébe és valamely isten furcsa sorsfintorába, uccuneki megkeresem a következö dúsabbnak tünö, kíváncsi tekintetek elöl jótékonyan fedö aljnövényzetet.

kommunikatív csávó lévén, mondanom se kell hogy ez felettébb tehetséges megoldásnak tünt elsöre. hogy mégse ezt választottam, talán a helyzet profánsága indukálta, erröl majd mindjárt.

4) dehogynem. megbaszom.

vannak emberek, akiknek ezt se kéne különösebben magyaráznom, visszautalnék itt rögtön az illumináltság és röpülö légy témakomplexumra.

de hogy a végére is érjek történetemnek, kellöképp megnyugtatva tisztességemben és megfontoltságomban bizakodó olvasóim, valamint nem csigázva tovább szaftos részletekre ácsingózó felebarátaikat, itt és most leteszem a nagyesküt, hogy egy mindháromtól eltérö, elsö pillantásra nagylelkünek tünö gesztussal annyit feleltem csupán kedves mosollyal az arcomom:

"köszönöm, de inkább nem".

hiszen akárkivel mégse mehetek bokorba, ugyi.


---


igen, gyerekek, ez ennyi.
nem volt szexuális interakció, nem volt bokorolás a szigeten, s hiába voltam illuminált, ami ugye soksok mentséget nyújtott volna kívül-belül az utólagos feldolgozáshoz: szilárd jellem maradtam.

egyetlen dolog homályosíthatná maximum el ítéletetek erkölcsi magasságomról.

ha még azt is elmondanám, hogy a kérdést feltevö, önnön testi szerelmét kendözetlenül és önzetlenül felkínáló illetö... férfi volt.

de erröl inkább hallgatok.

:)