ciprus 3

fura dolog történt tegnap este.

miután megvacsoráztam egy isteni görögétteremben (tonhalsaláta, nyárson sült bárány, válogatott elöételínyencségek, frissen sült kenyér, mosolygós emberkék és finom tejesearlgrey (ezentúl: TEG) a végén), eljöttem sétálni a kivilágított, tengermenti többkilométeres promenádra, és elvegyültem a tömegben. majd hirtelen megéreztem, valakinek nyugszik rajtam a pillantása. körbefordultam, de senki sem nézett... csak egy árnyékot mintha láttam volna eltünni az egyik belváros felé vezetö sikátorban.

nyugtalanító volt, nem tudom, éreztetek-e már hasonlót.

a kíváncsiság nem hagyott nyugodni, pár lépés után visszafordultam, és elindultam a kis utcácska felé. a sikátor elején, arccal a tenger felé egy ötvenes évekbeli jaguár coupé állt, hófehér, belül telefonnal, de nem modernnel, hanem azzal a régivel, amit a riviérán használtak gazdagok. a kormány mögött nem ült senki, pedig mintha ajtócsapódást hallottam volna, mielött a keskeny utcácskába léptem volna.

egy italbolt kirakata világította meg az egészet, furcsamód a tengerparti zaj - gyerekek, felnöttek vegyesen, egy vattacukorárús mintha felém pillantott volna - alig szürödött be ide.
az italboltban morcos ciprióta ült, a pult alól egyenesen a hátizsákomba rejtette az absolut vodkát, amivel az éjszakámat tölteni kívántam. amikor kiléptem, a fehér jaguár eltünt...

mondom, a sikátorban csend honolt, szinte kísértetiesen, mintha egy függöny zárta volna el a strandpromenád zajforgatagát, alig húsz méternyire.
hallanom KELLETT volna az induló, elguruló kocsi zaját!!!
ráadásul elöre nem mehetett, ott bárok zárták el az utat... a bolt elött pedig nem haladt el azalatt a fél perc alatt, míg vásároltam.

az igazán furcsa azonban nem is ez volt.

egy kö alá rögzített cédula lobogott a széltelen sikátor közepén, rajta egy, mint utóbb a google segítségével kiderült, larnakai címmel, valahol a sótenger mellett: egy ösrégi templom, agios charalampos.

most dél van. gyönyörü és fülledt, zamatos éjszakám volt. a szálló medencéje mellett ültem, és hajnalig bámultam a csillagokat.
a vodka fele elfogyott, mire ágyba jutottam. fürödtem az ezüst színü hold fényében, ölelkezve a sorssal.

és ma, most... készen állok.

amint ezt leírtam, indulok a sótengerhez.
a templomhoz.


kívánjatok szerencsét.