névtelen meg... nos, a szerelem akkor bír(szerencsére, jegyzem meg!) ennyire lazán (bár persze, mit tudsz te... s vajon mit mutatok én... nah?) szóval ennyire lazán jönni és menni, ha a kelleténél eggyel gyakrabban baszták pofán :)
oszt majd rinyálhattok lányblogokban, hogy miiiiiilyen cuki szemetek a pasik :D
criq, ha nem nevesítenéd, még akár vakbélgyulladásnak is tünhetne... ;)
valamint nem azt mondtam, hogy "valami", azaz bármi/minden/semmi sem létezhetne név nélkül. inkább egy etimológiai megfogalmazást kerestem az olyan dolgokra, amik viszont valóban nem léteznének a nevük nélkül.
a szerelem mint olyan szerintem valóban nem létezne a neve nélkül. ez azon is látszik, hogy mennyi mindent értelmezünk félre annak; vágy, hiány, félelem, féltés, magány, boldogság, érzékiség... attól válnak egységes rendszerré, pusztító szerelemmé, hogy annak kiáltjuk ki; világgá, szabályszerüen... ;)
7 megjegyzés:
mivan? ha nem ismernenk azt a szot, hogy szerelem, akkor nem is letezne?
Fura, hogy a szerelem milyen gyorsan jön és megy......Vagy osszam el (legalább) kétszer, amit messziről jött ember mond - aki ráadásul blogger is ;)
igen, kriket, pontosan így értettem.
névtelen meg... nos, a szerelem akkor bír(szerencsére, jegyzem meg!) ennyire lazán (bár persze, mit tudsz te... s vajon mit mutatok én... nah?) szóval ennyire lazán jönni és menni, ha a kelleténél eggyel gyakrabban baszták pofán :)
oszt majd rinyálhattok lányblogokban, hogy miiiiiilyen cuki szemetek a pasik :D
nem irogatok lányblogokba és nem általánosítok - erről már leszoktam...
te is kipróbálhatnád;)
az általánosítással nincs gond, segít rendet vágni a világban. csak előítélet ne váljék belőle, ez a lényeg. a többi meg egy egyszerű szmájli.
általában.
butasag. ugyanugy ereznek az emberek, max nem lenne neve. de kitalalnanak neki egyet. attol hogy nincs neve, meg letezhet valami.
criq, ha nem nevesítenéd, még akár vakbélgyulladásnak is tünhetne... ;)
valamint nem azt mondtam, hogy "valami", azaz bármi/minden/semmi sem létezhetne név nélkül. inkább egy etimológiai megfogalmazást kerestem az olyan dolgokra, amik viszont valóban nem léteznének a nevük nélkül.
a szerelem mint olyan szerintem valóban nem létezne a neve nélkül. ez azon is látszik, hogy mennyi mindent értelmezünk félre annak; vágy, hiány, félelem, féltés, magány, boldogság, érzékiség... attól válnak egységes rendszerré, pusztító szerelemmé, hogy annak kiáltjuk ki; világgá, szabályszerüen... ;)
Megjegyzés küldése