Eszméletlen élménnyel kezdtem... Csabáék a délutáni esőzések miatt nyuszik voltak és csak későn mertek kijönni :p - miáltal egyéb elfoglaltság hiányában végre bejutottam a Lumináriumba, melybe tavaly már kétszer is beletört a fogam (akik tudják, miből van, örülnek, hogy ezt most képletesen mondtam) a hosszú kígyózó sor láttán. Így viszont nem volt akadálya, hogy végre kiélvezzek néhány tucat percet abban az éptményben, melynek koncepcióját valszeg legelébb is Pink Floyd és Yes házidizájnosa, Roger Dean vetette papírra és öntötte formába. A Luminárium egy buborékszerű képződmény megerősített műanyagfóliából, melyet a folyamatosan beléáramoltatott levegő tart formában. Iszonyatosan jó fényjátékkal, kellemes háttérzenével leírhatatlan jó érzést adott.
Nem véletlen viszont, hogy a tegnapi esőzések utáni sáros negyedik napról elsőként ezzel nyitok... zeneileg ugyanis nem lettem meghatva. A Hives ugyan játszott, de alig mást, mint lemezen - ez, jut eszembe, roppant igaz volt a két szám erejéig előző nap meghallgatott Pinkre is - a Kispál pedig kedélyem továbbra is maximum borzolja, bár cserébe most már az index is lehúzta őket, mint lagymatag 30Y-követők, s azért ennél nagyobb szégyen nemigen érhetné őket...
Manu Dibangora viszont el se jutottam, mert (megintcsak! jobb lesz most már odafigyelni!) a DunaTV sátrában épp kezdésekor álltam a Részemről OK együttes első sorába, és mit ne mondjak, megbánhatatlanul. Igaz, hogy külföldi klasszikusokat adtak elő tört magyarságú angollal, de olyan Long Train Runningot még a Doobie Brothers se hozott össze, mint ők - minden elismerésem a jazz, funk és soul eme ötvözetének! Az énekesnő hihetetlenül karizmatikus, szerintem a végére az egész (addigra dugig megtelt) sátor meg akarta szeretkezni, még a nők is ;)
Meg is vettem backstage egy pólót tőlük, juhé, bár cserébe nem kértem senkitől se eddinges aláírást a csupasz mellemre. Most amazon viszont büszkén hordom a feliratot: Részemről ok!
A belga Hooverphonic volt végső állomásom és a nap másik zenei fénypontja. Flamandok lehetnek, mert azt kérdezték, vannak-e hollandok a teremben, mire mögöttem széjjelujjongta magát egy kisebb futballstadion. A végig leginkább csukott szemmel élvezhető anyagból persze az utolsó előtti, üdvrialgással köszöntött Mad about you tetszett ki leginkább, s most hirtelen nem is jut már eszembe, melyik filmben hallottam, amelyről viszont fejből tudom, hogy jó volt...
Egy körül gyerekbegyűjtés, majd haza. Hálából le lettem pedofilozva, a megfelelő reakción azóta is gondolkodom... :)
---
AND THIS IS FOR THE NON-HUNGARIAN COMMUNITY :)
---
Das schönste an diesem Tag war das Erlebnis im Luminarium. Eine unbeschreibliche Klang- und Lichtwelt empfing mich in "Bubbleworld", und lud mich zum langen verweilen ein. Ich könnte da drin einen halben Tag verbringen mit Büchern, Essen und einem nach aussen führendem Klo... :)
Musikalisch wurde es zunaechst weniger interessant, die Insel hatte wohl noch mit den Nachbeben der Regengüsse zu kaempfen. Ab Montag soll es dann endlich besser werden... Von meinem vordefiniertem Programm machte nur Hooverphonic Sinn (den aber sehr wohl...), Manu Dibango haette mich stark interessiert, bin aber bei einer ungarischen Jazz-Swing-Funk-Rock-usw. Formation haengen geblieben, und hab es getreu der Erfahrung und Entscheidung aus letztem Jahr (wenn dir was gefaellt, BLEIB DA!!!) sowas von überhaupt nicht bereut...
Für Weltmusik-Ausgleich hatte ich Samba-Töne auf der Kleinbühne im Afrika-Dorf, wo ich auch die in Schokolade badenden Damen hinterher anknabbern durfte, streng an nichterotischen Stellen selbstverstaendlich. Die im Matsch ebenfalls dunkel gewordenen schliesslich konnten sich in einer eigens hierfür umfunktionierten Autowaschanlage reinigen lassen :)
Die Nacht schloss ich mit einer Flasche Wein und meinen Freunden auf der Terasse über den regenbehangenen Daechern der Stadt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése