Ohboy.
Életem legjobb koncertje. Szimplán. Le-ír-ha-tat-lan! Meg se próbálom, de azért jelzem: Gogol Bordello. Szerelmes lettem egy rekedt hangon kiabáló cigányra, vén fogatlannak tűnő hegedűsébe, két farsangimaskarás vajdaléánykába, és a kísérő tangóharmonikásba. Amit levágtak, egyszerűen fenomenális volt, úgy zeneileg, mint látványvilágában. Hagyom is a szuperlatívuszokat, mert csak sértegetném vele őket.
Utána kis séta a vizenyős pályán, inkluzíve egy roppant kellemes pozsonyi formációval a DunaTV sátrában, a Déja Vu-vel, akiket viszont még nem láttam, majd jöttek a reggea-punk nagy öregjei, kort meghazudtolóan, azaz a Skatalites. Habosra táncolta magát az iwiw-placc. Aktuális hazai kedvencem, az Amber Smith bár nem a legjobbakat adta, a gitárossal jól kijöttem, ÉS játszották kedvenc számaim - ebben is előzték a szerdai fellépőket, ugyebár.Egy Kiss Erzsi Zene - 
mondhatnám, Sziget-klasszikus, most sem maradt el a szokásos színvonaltól, bár a koncert eléggé rövidre sikeredett. A sátor a végére megtelt, előbb azt hittem, végre felismerték a népek, hogy ez józene, aztán kiderült, hogy beborult, pontosabban kezdetét vette az eddigi leghevesebb esőzés, amit ember s isten a szigeten valaha látott. Csaba tető alatt tartotta relatíve szárazon magát, a hátizsákom, valamint a puskaport, míg jómagam esőkabátban viaskodva a monszunnal (ugye milyen hasznos, hogy a tegnapi bejegyzésben kerültem ezt a szót? most tudtam egyet fokozni!) a fülemen telefonnal begyűjtöttem a kölköket, gavallérosan átadtam ingemet egy vacogó Andinak, s aztán hazafelé ráordítottam egy szerencsétlen rendőrre, hogy "zebra, nem?!" mikor "mitcsinálsz" kiáltással nyugtázta autók közötti szlalomozós útátkelésem.
mondhatnám, Sziget-klasszikus, most sem maradt el a szokásos színvonaltól, bár a koncert eléggé rövidre sikeredett. A sátor a végére megtelt, előbb azt hittem, végre felismerték a népek, hogy ez józene, aztán kiderült, hogy beborult, pontosabban kezdetét vette az eddigi leghevesebb esőzés, amit ember s isten a szigeten valaha látott. Csaba tető alatt tartotta relatíve szárazon magát, a hátizsákom, valamint a puskaport, míg jómagam esőkabátban viaskodva a monszunnal (ugye milyen hasznos, hogy a tegnapi bejegyzésben kerültem ezt a szót? most tudtam egyet fokozni!) a fülemen telefonnal begyűjtöttem a kölköket, gavallérosan átadtam ingemet egy vacogó Andinak, s aztán hazafelé ráordítottam egy szerencsétlen rendőrre, hogy "zebra, nem?!" mikor "mitcsinálsz" kiáltással nyugtázta autók közötti szlalomozós útátkelésem. Csak később jutott eszembe, hogy bár valóban zebrán haladtam át, a lámpa nekünk pirosat mutatott. A pimaszságom végett köpninyelni nem tudó rendőrt rögvest meg is sajnáltam, de utólag nem akartam visszamenni feltartani szabadkozásommal.
Ezúton követem hát meg: bocs, rendőr, hülyevoltam.
Monszunban van ilyen.
---
AND THIS IS FOR THE NON-HUNGARIAN COMMUNITY :)
---
Gogol Bordello war DAS Konzert meines Lebens!
Simply unbeschreibable, was ZigeunerPunkRock leisten kann. Der Typ war irre, seine Band unbeschreiblich, die Musik phaenomenal, und die Show überirdisch. Der Rest des Tages verlief sich entsprechend in Nachbeben, allerdings durchaus auch der feineren Art.
The Skatalites waren ob ihres Alters kein bisschen leise und müde... der ganze Platz tanzte wie entfesselt zu den Rythmen. Danach enteilte ich zu Amber Smith, und endlich spielte mal ne ungarische Band auch die Lieder, die ICH mag... Im Anschluss kam das etwas kurz gewordene Konzert von Kiss Erzsi, Jazz, Blues und Rock mit düdülüdüdübababumbededingdingbaba-Gesang mischend, eine absolut praegnante und sehr individuelle Musikformation.
Der Rest des Tages - besser, der Nacht - ging in monsunartigen Regengüssen unter. Nach ner Zeit war es mir wurscht, dass ich bis zu den Unterhosen in Wasser watete, die klitschnassen Klamotten zu meiner zweiten Haut wurden und ca. dreienhalb Meter von mir entfernt ein Blitz in einen Baum einschlug.
Musik geil, Tag geil.
The rest is, so they say, history.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése